Tudásbázis
Szabályozás
1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600112.TV
jelenleg hatályos Hpt
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600112.TV×hift=1
18/2010. (IV. 29.) PM rendelet a pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról
www.mabiasz.hu/images/dokumentumok/18_2010_pm_rend.pdf
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2012. (II. 23.) PSZÁF rendelete a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeirõl
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) és d) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet tekintetében felügyeleti díj fizetésére kötelezettek:
a) a hitelintézetekrõl és apénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 139/A. §-ában,
b) a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 380. és 381. §-ában,
c) a befektetési alapkezelõkrõl és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban:
Batv.) 130. §-ában,
d) a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek
szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 155–157. §-ában,
e) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 207. §-ában,
f) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 123. §-ában,
g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 116. §-ában,
h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 9/A. §-ában,
i) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirõl szóló 2007. évi CXVII. törvény 71. §-ában,
j) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 12/A. §-ában
meghatározott adatszolgáltatók (a továbbiakban együtt: felügyeleti díj fizetésére kötelezett).
(2) A felügyeleti díj fizetésére kötelezettek a felügyeleti díj számítása, és annak bevallása érdekében az e rendeletben
foglaltak szerint bevallást készítenek, amelyet megküldenek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
(a továbbiakban: Felügyelet) részére.
(3) Amennyiben a felügyeleti díj fizetésére kötelezett több külön ágazati törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végez,
vagy a tevékenységek végzéséhez engedéllyel rendelkezik, akkor minden tevékenység után külön-külön köteles
bevallást készíteni és a felügyeleti díjat megfizetni.
2. A felügyeleti díj bevallása
2. § (1) A Felügyelet részére rendszeres adatszolgáltatást teljesítõ felügyeleti díj fizetésére kötelezetteknek a felügyeleti díj
bevallását a rendszeres adatszolgáltatás keretében, a felügyeleti díj fizetésére kötelezettre vonatkozó külön
adatszolgáltatási rendeletben foglaltaknak megfelelõen, e rendelet figyelembevételével kell teljesíteniük.
(2) A Felügyelet részére rendszeres adatszolgáltatást nem teljesítõ felügyeleti díj fizetésére kötelezettek a felügyeleti díj
bevallásukat az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelõ tartalommal és formában, és a 2. mellékletben meghatározott
kitöltési útmutató szerint teljesítik.
3. § (1) A felügyeleti díj fizetésére kötelezett a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedélyrõl szóló határozat keltétõl
a felügyeleti engedély visszavonásáról szóló határozatban megjelölt dátumig, vagy a Felügyelet által történõ
nyilvántartásba vétel napjától a nyilvántartásból történõ törlés napjáig köteles a bevallás teljesítésére.
(2) A fióktelep a tevékenysége megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének a Felügyelethez történõ
bejelentése napjáig köteles a bevallás teljesítésére.
1454 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 21. szám
(3) Felügyeleti alapdíj bevallást köteles készíteni minden, a naptári év elsõ napján engedéllyel rendelkezõ vagy a
Felügyelet nyilvántartásában szereplõ felügyeleti díj fizetésére kötelezett.
(4) Ha a felügyeleti díj fizetésére kötelezett részére a tevékenységi engedély megadása vagy visszavonása negyedév közben
történik, vagy a felügyeleti nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére negyedév közben kerül sor,
a felügyeleti változó díj számítása a mûködés idõtartamára történik. A mûködés idõtartamának kiszámításánál egy
negyedévet 90 naposnak kell tekinteni. A teljes tárgynegyedévi mûködés esetén 90 napot kell a felügyeleti díj fizetésére
kötelezettnek a Felügyelet részére bevallani. Ha az adatszolgáltatásra kötelezett nem mûködött a teljes negyedévben,
akkor a mûködés idõtartamának kiszámításakor a mûködésben nem töltött napok számát 90-bõl le kell vonni.
(5) A teljes éves mûködés esetén 360 napot kell a felügyeleti díj fizetésére kötelezettnek a Felügyelet részére bevallani.
Ha a felügyeleti díj fizetésére kötelezett nem mûködött a teljes évben, akkor az éves mûködés idõtartamának
meghatározásához a negyedéves számításokat kell összesíteni.
4. § (1) A felügyeleti díj fizetésére kötelezett tevékenységének felfüggesztése vagy szüneteltetése nem érinti a bevallási
kötelezettséget, a felügyeleti díj összegét és esedékességét.
(2) Szervezeti átalakulása esetén a felügyeleti díj fizetésére kötelezett az átalakulást kimondó határozatban megjelölt
dátumig köteles a bevallás teljesítésére. A jogutód felügyeleti díj fizetésére kötelezett akkor is köteles a bevallást
benyújtani, ha a kiszámítási idõszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik.
3. A felügyeleti díj bevallásának és fizetésének határideje és módja
5. § A rendszeres adatszolgáltatást nem teljesítõ felügyeleti díj fizetésre kötelezett felügyeleti díj bevallását
a) elektronikus úton, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláíró tanúsítvánnyal hitelesítve a Felügyelet
Kihelyezett Adatküldõ Program rendszerén keresztül, vagy
b) papíralapon
köteles eljuttatni a Felügyelet részére.
6. § (1) A rendszeres adatszolgáltatást nem teljesítõ felügyeleti díj fizetésre kötelezett
a) a tárgyévre vonatkozó felügyeleti alapdíj számításáról szóló bevallást a tárgyév január 31. napjáig,
b) a tárgynegyedévre vonatkozó változó díj számításról szóló bevallást a tárgynegyedévet követõ hónap utolsó
napjáig,
c) a tárgyévre számított felügyeleti változó díj auditálás utáni esetleges különbözetét a tárgyévet követõ év második
negyedévére vonatkozó bevallás keretében külön korrekciós tételként
köteles eljuttatni a Felügyelet részére.
(2) A felügyeleti díj fizetésre kötelezettnek
a) a tárgyévre vonatkozó éves felügyeleti alapdíjat a tárgyév január 31. napjáig,
b) a tárgynegyedévre számított felügyeleti változó díjat a tárgynegyedévet követõ hónap utolsó napjáig,
c) a tárgyévre számított felügyeleti változó díj különbözetet a tárgyévet követõ második negyedéves díjszámításból
származó díjfizetési kötelezettséggel egy idõben
kell megfizetni a Felügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-00000000 számú pénzforgalmi
számlájára.
7. § (1) A felügyeleti díj fizetésére kötelezett valamennyi esetben köteles gondoskodni a bevallások és módosításaik
nyilvántartásáról.
(2) A felügyeleti díj fizetésére kötelezett a bevallásokat a bevallás készítését követõ ötödik naptári év végéig a Felügyelet
kérésére bármikor köteles rendelkezésre bocsátani.
(3) A felügyeleti díj kiszámításának és megfizetésének alapbizonylatait, adatszolgáltatási hátterét a Felügyelet jogosult a
helyszínen bármikor ellenõrizni, vagy erre vonatkozó adatbekéréssel annak helyességérõl meggyõzõdni.
4. Záró rendelkezés
8. § Ez a rendelet 2012. április 1-jén lép hatályba.
Dr. Szász Károly s. k.,
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke
Pénzügyi közvetítői engedélyek
http://www.pszaf.hu/bal_menu/szabalyozo_eszkozok/engedelyezesi_utmutatok...
Hatósági vizsga
Közlemény a pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági vizsga kérdésbankjának változásáról
Banki befektetési termékértékesítő - OKJ tanfolyam
OKJ-szám: 52 343 01 0000 00 00
Alapadatok - Szakmacsoport: Közgazdaság - Szint: középszintű szakképesítés
Betölthető foglalkozás: Pénzintézeti pénz- és értékjegy-értékesítő ügyintéző
Hitelközvetítői tevékenységhez elfogadott végzettség
Képzés akár távoktatással is.
Tagjainknak díjkedvezmény Egyesületünknél történő jelentkezés esetén.
Jelentkezés elérhetőségeinken.
A Kormány 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelete
a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintõ megtérítésrõl és a közszférában
dolgozók támogatásáról
A Kormány a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló
2011. évi LXXV. törvény 11. § c) és d) pontjában, a 23. § tekintetében a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény 235. § (1) bekezdés a) pontjában, és a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket
rendeli el:
1. Értelmezõ rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) gyermek: a közszférában dolgozóval közös háztartásban élõ, általa eltartott vér szerinti, örökbe fogadott vagy
gyámsága alatt álló és legalább egy éve vele együttélõ gyermek, ha
aa) a 16. életévét még nem töltötte be,
ab) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem
töltötte be, vagy
ac) a 16. életévét már betöltött olyan megváltozott munkaképességû személy, akinek ez az állapota legalább
egy éve tart, vagy egy év alatt elõreláthatóan nem szûnik meg;
b) megváltozott munkaképességû személy: az a személy,
ba) aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette,
bb) aki legalább 50 százalékos mértékû egészségkárosodást szenvedett, vagy
bc) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minõsítése alapján nem haladja meg az
50 százalékos mértéket;
c) támogatott: az a természetes személy, aki a támogatás személyi és egyéb feltételeinek megfelel és a pénzügyi
intézménnyel gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdést köt vagy e rendelet hatálybalépését
megelõzõen gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdést kötött.
(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvényben
(a továbbiakban: Ptk.), a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben, valamint a
devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló
2011. évi LXXV. törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.
2. Atámogatások fajtái
2. § Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésbõl
a) a mentesített követelésrész államot terhelõ részének megtérítése,
b) a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettség megtérítése,
c) a közszférában dolgozók kamattámogatása (a továbbiakban: kamattámogatás) és
d) a közszférában dolgozók vissza nem térítendõ támogatása (a továbbiakban: vissza nem térítendõ támogatás)
[az a)–d) pont a továbbiakban együtt: támogatás] vehetõ igénybe.
3. Amentesített követelésrész államot terhelõ része és a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési
kötelezettség megtérítése
3. § (1) A mentesített követelésrész államot terhelõ része és a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettség
megtérítését az a gyûjtõszámlahitelt folyósító pénzügyi intézmény veheti igénybe, amely teljesíti az e rendeletben
foglaltakat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylõ írásban hozzájárul ahhoz, hogy
természetes személyazonosító adatait, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának, úti okmányának
vagy kártyaformátumú vezetõi engedélyének számát, adóazonosító jelét, a támogatásra vonatkozó információkat
– a támogatás szabályszerû igénybevételének ellenõrzése céljából – a pénzügyi intézmény a kincstár részére átadja.
6786 MA G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 36. szám
(3) A pénzügyi intézmény nyilvántartásaiban támogatásonként elkülönítve kimutatja a mentesített követelésrész és
a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettség összegét.
4. Akamattámogatás szabályai
4. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a közszférában dolgozó a gyûjtõszámlahitele ügyleti kamatainak
megfizetéséhez kamattámogatást igényelhet.
(2) A kamattámogatás olyan pénzügyi intézmény által folyósított gyûjtõszámlahitel kamatainak megfizetéséhez
nyújtható, amely teljesíti az e rendeletben foglaltakat.
(3) A közszférában dolgozó támogatott egy gyûjtõszámlahitele ügyleti kamatainak megfizetéséhez veheti igénybe a
kamattámogatást. A kamattámogatásra ugyanazon lakóingatlanhoz kapcsolódó gyûjtõszámlahitelek
vonatkozásában egy közszférában dolgozó jogosult.
(4) A kamattámogatásra a közszférában dolgozó támogatott – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a rögzített
árfolyam alkalmazási idõszaka kezdõ idõpontjától legfeljebb a rögzített árfolyam alkalmazási idõszaka záró
idõpontjáig jogosult.
(5) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen kötött gyûjtõszámlahitelre vonatkozó, a törvény erejénél fogva módosuló
hitelkeret-szerzõdés esetén a kamattámogatás a 9. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott kérelem
benyújtását követõen a devizakölcsön törlesztésére vonatkozó soron következõ második törlesztés esedékességi
napjától legfeljebb a rögzített árfolyam alkalmazási idõszaka záró idõpontjáig jár.
5. § (1) A közszférában dolgozó támogatott a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenti a gyûjtõszámlahitelre vonatkozó
hitelkeret-szerzõdés megkötését követõ öt napon belül
a) a gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdést kötõ pénzügyi intézmény nevét és címét,
b) a rögzített árfolyam alkalmazási idõszakának várható záró idõpontját és
c) a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának idõpontját.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatban bekövetkezett változásokról a közszférában dolgozó támogatott a változás
bekövetkezését követõ 5 napon belül tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(3) Ha a támogatott közszférában való foglalkoztatási jogviszonya megszûnik, a jogviszony megszûnésérõl szóló
(7) bekezdés szerinti értesítésnek a pénzügyi intézmény által történõ kézhezvételét követõ, gyûjtõszámlahitelre
vonatkozó hitelkeret-szerzõdés szerinti elsõ esedékesség napjától részére a kamattámogatás nem nyújtható.
(4) A közszférában dolgozó foglalkoztatási jogviszonya megszûnését követõen is jogosult a kamattámogatásra, ha
a) megváltozott munkaképességû személynek minõsül és közszférában való foglalkoztatási jogviszonya a
megváltozott munkaképessége miatt szûnt meg,
b) részére a társadalombiztosítási szabályok alapján öregségi nyugdíjat állapítottak meg, vagy
c) munkáltatója jogutód nélkül megszûnt.
(5) Ha a foglalkoztatási jogviszony a közszférában dolgozó halála miatt szûnik meg, a kamattámogatásra az elhunyt
közszférában dolgozó olyan örököse jogosult, aki
a) a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanát – a pénzügyi lízingszerzõdés esetét kivéve – megörökölte és
b) a devizakölcsönért helytállni köteles.
(6) Az örökös az (5) bekezdés szerinti ingatlanon öröklés jogcímén szerzett tulajdonjogát és a kölcsön visszafizetésére
vonatkozó kötelezettségét az ezen adatokat tartalmazó jogerõs teljes hatályú hagyatékátadó végzéssel (ide értve a
rész-hagyatékátadó végzést, valamint a végzés kivonatát is), annak kézhezvételétõl számított 8 napon belül a
pénzügyi intézmény részére történõ bejelentéssel igazolja.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közszférában dolgozó támogatott foglalkoztatási jogviszonyának megszûnése
esetén – a (4) és (5) bekezdésben foglalt eseteket kivéve – 8 napon belül írásban értesíti a támogatott által az
(1) bekezdés alapján bejelentett pénzügyi intézményt. Ha a közszférában dolgozó foglalkoztatási jogviszonyát
közszférán belül másik munkáltatónál folytatja, a munkáltató 8 napon belül írásban értesíti a pénzügyi intézményt az
új munkáltató 16. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatairól.
(8) Ha a közszférában dolgozó támogatott az eredeti devizakölcsön rögzített árfolyamon való törlesztésébõl eredõ
fizetési kötelezettségeinek 90 napot meghaladóan nem tesz eleget, ezt követõen részére a kamattámogatás nem
nyújtható. A kamattámogatás folyósításának megszüntetésérõl a pénzügyi intézmény 8 napon belül írásban értesíti a
közszférában dolgozó munkáltatóját.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 36. szám 6787
5. Akamattámogatás mértéke
6. § (1) A kamattámogatás mértéke, ha a közszférában dolgozó támogatott
a) gyermeket nem nevel, évente 3 százalékpont,
b) gyermeket nevel, az a) pont szerinti kamattámogatáson felül gyermekenként további 1 százalékpont.
(2) A kamattámogatás (1) bekezdés szerinti mértéke nem haladhatja meg a gyûjtõszámlahitel ügyleti kamatának mértékét.
(3) A közszférában dolgozó támogatott a 4. § (4) vagy (5) bekezdése szerinti idõszakban a 9. § (2) bekezdése szerinti
idõpontban megállapított mértékû kamattámogatásra jogosult.
(4) A közszférában dolgozó támogatott gyûjtõszámláján a 4. § (4) vagy (5) bekezdése szerinti idõszakban az
(1) bekezdésben meghatározott mértékû kamattámogatással csökkentett mértékû ügyleti kamat kerül tõkésítésre.
(5) A kamattámogatás számításánál az osztószám 360 nap.
(6) A pénzügyi intézmény annak tényét, hogy a kölcsön kamattámogatott és a kamattámogatás mértékét
a) a gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdésbe foglaltan feltünteti, vagy
b) az e rendelet hatálybalépését megelõzõen kötött gyûjtõszámlahitelre vonatkozó, a törvény erejénél fogva
módosuló hitelkeret-szerzõdés esetén a közszférában dolgozóval közli.
6. Avissza nem térítendõ támogatás szabályai
7. § (1) A vissza nem térítendõ támogatás a rögzített árfolyam alkalmazási idõszakának kezdõ idõpontját megelõzõ napon
fennálló devizakölcsön-tartozás összegébõl kerül elõtörlesztésre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elõtörlesztés összegének kiszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012.
április 1. és 2012. április 30. között irányadó hivatalos devizaárfolyamok átlagát kell alkalmazni.
(3) A pénzügyi intézmény a gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdésbe foglaltan feltünteti a vissza nem
térítendõ támogatás kiszámításának módját.
7. Akamattámogatásra és a vissza nem térítendõ támogatásra vonatkozó közös szabályok
8. § (1) Kamattámogatás és vissza nem térítendõ támogatás (a továbbiakban együtt: közszférában dolgozók támogatása)
akkor vehetõ igénybe, ha a közszférában dolgozó
a) a munkáltatói igazolás kiállításának idõpontjában fennálló foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, és nem áll
felmentés, lemondás vagy felmondás hatálya alatt,
b) az eredeti devizakölcsön és a gyûjtõszámlahitel adósa vagy adóstársa,
c) a devizakölcsön fedezetét vagy a lízing tárgyát képezõ lakóingatlanban 2011. december 1-jén és a kérelem
benyújtásának idõpontjáig
ca) bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és
cb) életvitelszerûen lakik,
d) – a pénzügyi lízingszerzõdés esetét kivéve – a devizakölcsön fedezetét képezõ lakóingatlanban legalább
50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik,
e) saját maga és vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója 2011. december 1-jén és a kérelem benyújtásának
idõpontjáig – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –
ea) a d) pont szerinti lakóingatlanon kívül más lakás- vagy lakóingatlan-tulajdonnal, vagy
eb) – pénzügyi lízingszerzõdés esetén – lakás- vagy lakóingatlan-tulajdonnal
nem rendelkezett, és
f) saját maga és adóstársa írásban hozzájárul ahhoz, hogy
fa) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat, továbbá a munkáltatójának nevét, címét és adószámát,
valamint a kamattámogatás szempontjából figyelembe vett gyermek adóazonosító jelét a pénzügyi
intézmény a kincstár részére átadja, és
fb) az 5. § (1) bekezdése szerinti adatokat a munkáltatója kezelje.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglaltaktól eltérõen a közszférában dolgozók támogatása akkor is igényelhetõ, ha az
igénylõnek és vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozójának
a) együttesen legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányada van egy olyan lakóingatlanban, amely tulajdonközösség
megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,
b) a tulajdonukban lévõ lakóingatlan lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
6788 MA G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 36. szám
c) a lakóingatlan több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a
tulajdonukba és a haszonélvezõ bent lakik.
9. § (1) A közszférában dolgozók támogatása iránti kérelmet a devizakölcsönt folyósító pénzügyi intézménynél kell
benyújtani.
(2) A kérelemben
a) a vissza nem térítendõ támogatásra való jogosultság megállapítását és összegének meghatározását a
gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdés iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg, és
b) a kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását
ba) a gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdés iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg, vagy
bb) e rendelet hatálybalépését megelõzõen kötött gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdés esetén
legkésõbb 2012. május 15-éig
lehet kérni a pénzügyi intézménytõl.
(3) A pénzügyi intézmény a kérelem átvételérõl igazolást ad az igénylõnek. A pénzügyi intézmény a kérelmet annak
átvételétõl számított 30 napon belül bírálja el. Ha a kérelem benyújtása hiányosan történt, a pénzügyi intézmény az
igénylõt a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül 8 napos határidõ kitûzésével hiánypótlásra szólítja fel.
Hiánypótlásra történõ felszólítás esetén a kérelem elbírálására irányadó határidõ a hiánypótlásra biztosított
idõtartammal meghosszabbodik. Ha az igénylõ a hiánypótlásra történõ felszólításban foglaltaknak határidõben nem
tesz eleget, a pénzügyi intézmény a kérelmet elutasítja.
(4) A kérelem benyújtásakor a közszférában dolgozók támogatására való jogosultságot a pénzügyi intézmény a kérelem
benyújtásakor fennálló körülmények alapján ellenõrzi.
(5) A pénzügyi intézmény a közszférában dolgozók támogatása éves összegét évente legalább egyszer, éves kimutatás
keretében közli a közszférában dolgozó támogatottal.
10. § (1) A közszférában dolgozók támogatására való jogosultság feltételeinek meglétét az közszférában dolgozó igénylõ a
pénzügyi intézmény részére következõk szerint igazolja:
a) a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal, érvényes úti okmánnyal vagy kártyaformátumú vezetõi
engedéllyel,
b) a bejelentett lakóhelyet a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal,
c) a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, elvált szülõk kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerõs ítélet
bemutatásával, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezõ határozatával, a gyámságot a gyámhatóság
kirendelõ határozatával,
d) teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozattal
da) a közös háztartásban történõ együttélést és
db) annak tényét, hogy az adóstárs a közszférában dolgozó közeli hozzátartozója,
e) a továbbtanulást az oktatási intézmény által kiállított igazolással, a megváltozott munkaképességû személlyé
válást az orvos szakértõi szerv igazolásával,
f) a közszférában dolgozó foglalkoztatási jogviszonyának fennállását és annak tényét, hogy az igénylõ nem áll
felmentés, lemondás vagy felmondás hatálya alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiállított, a
kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának idõpontjától számított 10 napnál nem régebbi, a munkáltató
nevét, címét és adószámát is tartalmazó igazolással,
g) annak tényét, hogy a közszférában dolgozó végtörlesztési szándékáról a munkáltatóját tájékoztatta, a
munkáltatói jogkör gyakorlója által kiállított igazolással,
h) a 8. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában és e) pontjában foglaltakat az 1. melléklet szerinti nyilatkozat
megtételével,
i) a 8. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi
hiteles másolatával és
j) a 4. § (3) bekezdésében foglaltakat a közszférában dolgozó teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt
nyilatkozatával.
(2) Ha az igénylõ a pénzügyi intézménynek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett,
és ez alapján jutott a közszférában dolgozók támogatásához, a folyósított összeget az igénybevétel napjától
felszámított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerint számított késedelmi kamattal növelt összegben köteles a pénzügyi
intézményen keresztül visszafizetni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 36. szám 6789
(3) A pénzügyi intézmény a gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdésbe foglalja a 11. § (1) bekezdésében
meghatározott jogorvoslat lehetõségére vonatkozó, valamint a 12. § (4) bekezdése és a 13. § (2) bekezdése szerinti
jogkövetkezményekre való figyelmeztetést.
11. § (1) Ha a pénzügyi intézmény elutasítja a kérelmet, a közszférában dolgozó igénylõt írásban tájékoztatja a kérelem
elutasításának indokáról, a nem teljesülõ igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy ha az igénylõ a
kérelem elutasításával nem ért egyet, a közszférában dolgozók támogatására jogosító feltételeknek való megfelelés
megállapítását kérheti a kincstártól.
(2) A kérelem elutasítása esetén az igénylõ a közszférában dolgozók támogatására jogosító feltételeknek való megfelelés
megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kincstárhoz az írásbeli elutasítás igénylõ általi kézhezvételétõl számított
15 napon belül. Elsõ fokon a kincstárnak az igénylõ lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a kincstár
központja jár el.
(3) A kincstárhoz benyújtott kérelem alapján – a kincstár megkeresésére – a pénzügyi intézmény 8 napon belül csatolni
köteles a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.
(4) Ha a kincstár jogerõs határozatában megállapítja, hogy a közszférában dolgozó igénylõ a kérelem pénzügyi
intézményhez történõ benyújtásakor az igénybevételi feltételeknek megfelelt, a pénzügyi intézmény e feltételek
fennállásának hiányára hivatkozással a közszférában dolgozók támogatását is tartalmazó gyûjtõszámlahitelre
vonatkozó hitelkeret-szerzõdés igénylõvel történõ megkötését és a közszférában dolgozók támogatásának
folyósítását, vagy az e rendelet hatálybalépését megelõzõen kötött gyûjtõszámlahitelre vonatkozó, a törvény erejénél
fogva módosuló hitelkeret-szerzõdés esetén a kamattámogatás folyósítását nem tagadhatja meg. Az igénylõ a
pénzügyi intézmény bírálati eljárásában felmerülõ mulasztásait a kincstár által lefolytatott eljárás során nem
pótolhatja.
8. Atámogatás pénzügyi lebonyolításának közös szabályai
12. § (1) A támogatásra való jogosultság megállapítását és – a 2. § a) és b) pontja szerinti támogatás kivételével – folyósítását,
valamint a támogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását a pénzügyi intézmény végzi. Egy pénzügyi
intézménynek minõsülnek az egy összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi intézmények.
(2) Ha a pénzügyi intézmény a támogatás jogosulatlan igénybevételre utaló bizonyíték birtokába jut, a támogatottat
írásban felszólítja a támogatás összegének az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti
késedelmi kamattal növelten történõ visszatérítése iránt. A visszatérítés iránti felhívást – annak eredménytelensége
esetén – a pénzügyi intézmény legfeljebb egy alkalommal köteles megismételni. A felhívást oly módon kell közölni,
hogy annak megtörténte bizonyítható legyen.
(3) Ha a támogatott a pénzügyi intézmény kétszeri visszafizetési felszólításában foglaltaknak nem tesz eleget, és így a
jogosulatlanul igénybevett támogatást részben vagy egészben nem fizeti vissza, a pénzügyi intézmény a támogatott
támogatás iránti kérelmét, támogatásra való jogosultságáról szóló 10. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát, a
gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdésének másolatát, valamint az eredménytelen visszafizetési
felszólítást igazoló iratokat megküldi a kincstárnak.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a kincstár a 13. § (2) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik a jogosulatlanul igénybe
vett támogatás visszafizetése érdekében.
13. § (1) A kincstár a pénzügyi intézmény 16. § szerinti adatszolgáltatásának megküldését követõen a támogatás
igénybevételének jogszerûségét ellenõrzés keretében vizsgálhatja.
(2) Ha a kincstár az ellenõrzés során megállapítja, hogy a támogatás igénybevétele jogosulatlanul történt, határozatban
intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal
növelt összegének – visszatérítése iránt.
(3) A közigazgatási hatósági eljárásra elsõ fokon a kincstárnak a támogatott lakóhelye szerint illetékes területi szerve,
másodfokon a kincstár központja az illetékes. A kincstár a jogosulatlan igénybevétel tényérõl a pénzügyi intézményt
írásban tájékoztatja.
(4) A támogatás (2) bekezdés, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti visszatérítése részletekben történõ teljesítésének
engedélyezése esetén kérelemre a kincstár engedélyezheti, ha a támogatott igazolja, hogy a támogatás azonnali és
6790 MA G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 36. szám
egyösszegû megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos terhet
jelentene.
(5) A (4) bekezdés szerinti részletfizetés esetén a támogatás (2) bekezdés vagy 12. § (2) bekezdése szerinti összegének
visszafizetését közvetlenül a kincstár részére teljesíti.
9. Felelõsség
14. § (1) A pénzügyi intézmény felelõs az állammal szemben minden olyan kárért, amely e rendelet alapján õt terhelõ
kötelezettség megsértésével keletkezett. Mentesül a pénzügyi intézmény a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt
el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti károkozás esetén a pénzügyi intézmény a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti késedelmi
kamattal növelten köteles megtéríteni a kárt az állam részére.
(3) A pénzügyi intézmény a neki felróható okból eredõ kár esetén a támogatottal szemben köteles helytállni, e
kötelezettségét az államra nem háríthatja át.
(4) A támogatásra való jogosultság vizsgálatakor az igénylõ által benyújtott nyilatkozatok, okiratok valódiságát – ha a
pénzügyi intézménytõl elvárható gondosság tanúsítása mellett annak hamis vagy hamisított volta nem ismerhetõ fel –
vélelmezni kell.
10. Atámogatás központi költségvetéssel való elszámolásának szabályai
15. § (1) A támogatást az állam nevében a kincstár nyújtja a pénzügyi intézmény utólagos elszámolása alapján.
(2) A pénzügyi intézmény az elszámolást a 2. mellékletben meghatározott formában,
a) – a 2. § a) és b) pontja szerinti támogatás esetén – naptári negyedévre vonatkozóan, negyedévente,
b) – a kamattámogatás és a vissza nem térítendõ támogatás esetén – naptári hónapra vonatkozóan, havonta
egy alkalommal készíti el.
(3) A pénzügyi intézmény az elszámolást cégszerû aláírással ellátva papíron és azzal egyidejûleg elektronikus levélben is
megküldi
a) – a 2. § a) és b) pontja szerinti támogatás esetén – a naptári negyedévet, vagy
b) – a kamattámogatás és a vissza nem térítendõ támogatás esetén – a tárgyhónapot
követõ hónap 20. napjáig a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter)
részére.
(4) A kincstár a pénzügyi intézmény által jogszerûen igényelt és utalványozásra befogadott támogatás kifizetését – az
(5) bekezdésben és a 19. § (5) bekezdésében foglalt esetet kivéve – az elszámolás beérkezése hónapjának 20. napját
követõ 8 munkanapon belül a miniszter szakmai teljesítésigazolását követõen indítja a 10032000-01457106 számú a
„Magánlakás-építéshez nyújtott támogatások" elnevezésû kiadási számla terhére a pénzügyi intézmény által a kincstár
honlapján található adatszolgáltatási felületen történõ regisztráció során megjelölt számlája javára.
(5) Az elszámolás késedelmes vagy hibásan történõ megküldése esetén az utalási határidõ az elkésett vagy a miniszter
észrevétele alapján javított elszámolás miniszterhez történõ beérkezésének napjától számított 8 munkanap. Ha a
miniszter az elszámolás javítását tartja szükségesnek, arról a pénzügyi intézményt soron kívül, elektronikus úton
értesíti.
(6) A támogatás a pénzügyi intézmény részére vagy a pénzügyi intézmény által történõ visszafizetését a pénzügyi
intézmény az elszámolás keretében, jogcímenként összesítve elszámolja és a visszafizetéssel csökkentett összeg
átutalását igényli.
(7) Ha a kincstár a pénzügyi intézmény ellenõrzése során a pénzügyi intézmény terhére jogosulatlan támogatáslehívást
állapít meg, a pénzügyi intézmény azt a kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követõen a
Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti kamattal növelt összegben köteles a kincstár által vezetett, 10032000-01034004
számú „Különleges bevételek” számlára megfizetni. A miniszter által kiadott teljesítésigazolás nem érinti a kincstár
ellenõrzési jogosultságát.
(8) A pénzügyi intézmény elszámolását – szükség esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének bevonásával – a
kincstár ellenõrzi.
(9) A kincstár a (8) bekezdés szerinti ellenõrzése során a pénzügyi intézménynél helyszíni ellenõrzést végezhet, és a
szükséges információk, dokumentumok bekérésére vagy azokba a helyszínen történõ betekintésre jogosult.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 36. szám 6791
(10) Ha a kincstár a (8) bekezdés szerinti ellenõrzés során a pénzügyi intézmény elszámolásában szabálytalanságot tár fel,
az elszámolással kapcsolatos követelést a pénzügyi intézménnyel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.
11. Adatszolgáltatás szabályai
16. § (1) A pénzügyi intézmény havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a kincstárnak ellenõrzési céllal a támogatás
új igénybevevõinek következõ adatait:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím,
c) postacím,
d) személyazonosító igazolvány, úti okmány vagy kártyaformátumú vezetõi engedély száma,
e) adóazonosító jel,
f) – a kamattámogatás esetén – a gyermek adóazonosító jele, és
g) – a kamattámogatás és a vissza nem térítendõ támogatás esetén – munkáltató neve, címe és adószáma.
(2) A pénzügyi intézmény az e § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a kincstár honlapjáról elérhetõ adatszolgáltatási
felületén található útmutató szerinti formában teljesíti
a) a 2. § a) és b) pontja szerinti támogatás esetén negyedévente egy alkalommal, a tárgynegyedévet követõ hónap
10. napjáig,
b) a kamattámogatás és a vissza nem térítendõ támogatás esetén havonta egy alkalommal, a tárgyhónapot követõ
hónap 10. napjáig.
(3) Legkésõbb az elsõ adatszolgáltatási kötelezettség határidejét 20 nappal megelõzõen a pénzügyi intézménynek a
kincstártól kérnie kell az adatszolgáltatóként történõ nyilvántartásba vételt a kincstár honlapján elérhetõ igénylõlap
beküldésével. A kincstár az igénylõlap beérkezésétõl számított 5 munkanapon belül megküldi az adatszolgáltatás
teljesítéséhez szükséges azonosítót és az adatszolgáltatás módjáról szóló részletes tájékoztatást.
(4) A pénzügyi intézmény az e § szerinti adatszolgáltatása keretében a lakáscélú nyilvántartások vezetéséhez – a
támogatott hozzájárulása alapján – elektronikus úton tájékoztatja a kincstárt a megkötött, megkötött és meghiúsult, a
felmondott és lezárt, valamint a megszüntetett gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerzõdésekrõl és a
visszafizetett támogatásokról.
17. § (1) A pénzügyi intézmény a miniszter által vezetett minisztérium honlapján található adatszolgáltatási nyomtatvány
szerint negyedévente, a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejûleg személyes adatokat nem
tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a (2) bekezdés szerint a miniszter részére.
(2) Az e § szerinti adatszolgáltatás kiterjed a pénzügyi intézmény által megkötött gyûjtõszámlahitelre vonatkozó
hitelkeret-szerzõdések számára, összegére, fennálló állományára és a pénzügyi intézmény által a 15. § szerinti
elszámolás keretében lehívott támogatások összegeire.
(3) A pénzügyi intézmény az e § szerinti adatszolgáltatást elektronikus úton és nyomtatva, cégszerûen aláírva is megküldi
a miniszter részére.
18. § A pénzügyi intézmény évente, a tárgyévet követõ év június 30. napjáig a 16. § (2) bekezdésében meghatározott
módon, elektronikus úton, szerzõdésenként adatot szolgáltat a kincstárnak a 2. § a) és b) pontja szerinti támogatás és a
kamattámogatás központi költségvetés által megtérített összegérõl.
12. Elszámolás és adatszolgáltatás közös szabályai
19. § (1) A pénzügyi intézmény a támogatásokat a kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen elérhetõ tájékoztató
szerinti formában tartja nyilván.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztató eléréséhez és a 16. § és a 18. § szerinti adatszolgáltatás teljesítéshez a kincstár
honlapján található adatszolgáltatási felületen történõ regisztráció szükséges.
(3) A pénzügyi intézmény az adatszolgáltatását a 16. § szerinti adatszolgáltatás esetén a kincstár, a 17. § szerinti
adatszolgáltatás esetén a miniszter kérésére felülvizsgálja és szükség esetén a javított adatszolgáltatását ismételten
megküldi.
(4) A miniszter a 16–18. § szerinti adatszolgáltatás
a) nem teljesítése esetén a támogatás vagy
6792 MA G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 36. szám
b) hiányos teljesítése esetén a hiányos adatszolgáltatással érintett támogatás 15. § (4) és (5) bekezdése szerinti,
pénzügyi intézmény részére történõ folyósítását felfüggeszti.
(5) A támogatás folyósítása a (4) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztése esetén a hiányos adatszolgáltatást követõ
a) – a 2. § a) és b) pontja szerinti támogatás esetén – negyedéves, vagy
b) – a kamattámogatás és a vissza nem térítendõ támogatás esetén – havi
elszámolás szerinti folyósítással egyidejûleg történik.
(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés nem érinti a pénzügyi intézmény adatszolgáltatási hiánnyal nem
érintett támogatásra vonatkozó elszámolási jogosultságát.
(7) A miniszter a 2. melléklet szerinti elszámolásokat és a 17. § szerinti adatszolgáltatást – annak feldolgozását követõen –
elektronikus úton megküldi a kincstárnak.
20. § Az e rendeletben meghatározott támogatásokat a központi költségvetés „Egyéb lakástámogatások” elõirányzatából
kell finanszírozni.
21. § Az e rendeletbõl eredõ valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot a kincstár képviseli.
13. Záró rendelkezések
22. § Ez a rendelet 2012. április 1-jén lép hatályba.
23. § A körültekintõ lakossági hitelezés feltételeirõl és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (3) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:
(A rendelet hatálya nem terjed ki:)
„g) a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl
szóló 2011. évi LXXV. törvény szerinti szerzõdésmódosításra és gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdésre.”
24. § A Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés f) pontjában a „kamattámogatott kölcsönökre.” szövegrész helyébe a
„kamattámogatott kölcsönökre, valamint” szöveg lép.
25. § Hatályát veszti a Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
